A tanügyi törvény elleni tiltakozássorozat bebizonyította a romániai magyarság egységes fellépését - állapította meg Horváth Andor, a Bolyai Társaság elnöke. Általában sikerült elkerülni a túlzásokat, ez alatt "az időnként felbukkanó halálvíziót, tragikus hangütést értem." A tanügyi törvényről ki kell mondani, hogy sérti az esélyegyenlőséget, az állampolgári jogot, a demokrácia elvét. A Bolyai Társaság álláspontja, hogy a romániai magyarságnak önálló iskolahálózatra van szüksége, az óvodától az egyetemig. Horváth Andor jelezte, hogy a Bolyai Társaság okt. 6-7-én tudományos ülésszakot rendez Kolozsváron, külföldi szakemberek részvételével. Budapestről többek között Kiss Gy. Csaba, Tamás Gáspár Miklós, Franciaországból Kende Péter és Karátson Endre, Bukarestről Zoe Petre, Dinu Giurescu és Andrei Plesu van a meghívottak között. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 27./
1997. május 29.
Az Adevarul de Cluj ismertette Takács Csaba kijelentését Göncz Árpád kolozsvári látogatásával kapcsolatban. Az RMDSZ ügyvezető elnöke azon a véleményen van, hogy a magyar államfő megmentette a kolozsvári demokrácia amúgy megrongálódott megítélését. Szerinte tévedés lenne a kolozsvári polgárok viselkedését szenzációsnak minősíteni, mivel a kolozsváriakra civilizált magatartás jellemző. Grigore Zanc az RTDP Kolozs megyei vezetője szerint a kolozsváriak civilizáltabbaknak bizonyultak a magyar államfőnél, mivel az "még bocsánatot sem kért a Transilvania Szállodában őreá órákat várakozó emberektől, és még köszönteni sem köszöntötte őket". Zanc azonban nem tagadja a látogatás jelentőségét a jó kapcsolatok szempontjából. A Mesagerul Transilvan kiemelte Göncz Árpád azon kijelentését, miszerint romániai látogatása a két ország közötti megbékélés kapcsán történt román-magyar népszavazás volt. Az utóbbi két lap kiemeli Zoe Petre elnöki tanácsos kijelentéseiből azt a részletet, miszerint Magyarországnak érdeke, hogy barátja legyen Románia. A kolozsvári lapok tájékoztattak arról, hogy a vasárnapi kulturális rendezvények politikai tüntetésekké fajulása után Alexandru Farcas prefektus kijelentette, hogy nem bízik a kolozsvári rendőrségben, amiért az a maga módján értelmezte a prefektusi rendeletet és nem akadályozta meg a tüntetést. /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), máj. 29., 99. sz./
1997. október 4.
Okt. 3-án és 4-én rendezték meg az RMDSZ V. kongresszusát Marosvásárhelyen. Az első napon a küldöttek meghallgatták Markó Béla szövetségi elnök, Tőkés László tiszteletbeli elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Csávossy György SZET-elnök, Dézsi Zoltán SZKT-elnök, Verestóy Attila és Varga Attila frakcióvezetők, Demeter János OÖT-elnök, valamint Tokay György kisebbségvédelmi és Birtalan Ákos turisztikai miniszter beszámolóját. Okt. 4-én az alapszabályzat és a program módosítására, valamint más dokumentumok elfogadására került sor. Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára beszédében a magyar kormány nevében köszöntötte az RMDSZ-t és a kétmilliós erdélyi magyar közösség valamennyi tagját. Hangsúlyozta, hogy a pozitív változások "elősegítője volt a magyar szomszédságpolitika, annak fontos elemeként a magyar-román alapszerződés", amely 1920 óta először rögzítette jogi igénnyel az erdélyi magyarság jogos igényeit, alapot teremtve a kisebbség jogos törekvésinek számonkérhető érvényesítésére. Az erdélyi magyarságnak a történelmi esély megvalósításához hosszú küzdelemre van szüksége, mert senki sem képzelheti, hogy a több évtizedes nacionalista, magyarellenes politika egyszerre megáll - figyelmeztetett Tabajdi Csaba. "Mi azt szeretnénk - mondotta - ha ebben a történelmi folyamatban egy percig sem engednénk el egymás kezét". Emil Constantinescu elnök nevében Zoe Petre asszony politikai főtanácsos üdvözölte a kongresszust. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke beszámolójában kiemelte, hogy a szövetség meg tudott felelni az elmúlt két év kihívásainak, még ha jelenleg újabb korrekciókat is kívánnak végrehajtani. Az ideológiai sokszínűségnek megvannak a garanciái az RMDSZ-ben a platformok, a társszervezetekben működő párok és csoportosulások révén. Markó Béla elfogadhatatlannak nevezte, hogy "közös döntéseinknek ne vessük alá magunkat" és hogy a különvélemény ürügyén "az egész szövetséget gyengítsük". A romániai magyar közösség nem a kormánybalépéssel hozta meg alapvető döntését, hanem 1990-ben, amikor szenátorokat és képviselőket küldött a parlamentben, mivel ennek a döntésnek része volt az az esély, hogy "a kisebbségi helyzet rendezésének elkötelezett partnerekkel koalícióra léphetünk." A szövetségi elnök a jogsérelmek orvoslását és az új jogi szabályozók elfogadását emelte ki a kisebbségpolitika változását elemezve, hozzátette, hogy még hátravan az 1990-es marosvásárhelyi események kivizsgálása, a vétkesek felelősségre vonása, az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása pedig még nem kezdődött meg. Az RMDSZ politikájában továbbra is kiemelt helye van a Magyarországgal, minden magyarországi parlamenti párttal, a magyar kormánnyal, a Határon Túli Magyarok Hivatalával és más intézményekkel való kapcsolatoknak a közös nemzeti hovatartozás alapján. Markó Béla kitért a kisebbségek javára meghozott intézkedésekre, hozzátéve: mindez "rendkívül törékeny, és egyik napról a másikra összeomolhat". A csalódások "nem jogosítanak fel arra, hogy ne bízzunk saját erőnkben, s abban, hogy szövetségeseink is felmérik: mi egymásra vagyunk utalva ebben a térségben". - A szélsőséges nacionalizmus megpróbálja megbontani az RMDSZ és a koalíciós román pártok együttgondolkodását. A koalíció tétovasága, sőt egyes koalíciós politikusok ellenséges megnyilatkozásai tették lehetővé, hogy az RMDSZ-ellenes és magyarellenes uszítás elszabaduljon. Markó Béla bízik abban, hogy egységes fellépéssel elejét lehet venni ennek a kampánynak. Rámutatott arra, hogy vissza kell utasítani a gyűlöletre való izgatást. Ha megengedik a reform megtorpanását a kisebbségi jogok területén, az megkérdőjelezheti a demokratikus nyitás egészét is. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke beszámolójában kijelentette: "Mindenekelőtt pusztuló fajtánk iránti kollektív felelősségünket kívánom hangsúlyozni". Időnként kísérletet tesznek arra, hogy a társadalmi és egyházi közéletből eltávolítsák, mert személyéhez "a hivatalossá izmosodott RMDSZ-irányvonaltól eltérő, másfelől a nacionalista román és a szocialista liberális magyar uralkodó politikával ellentétes politizálás kapcsolódik" - mondotta. Kijelentette, hogy szigorúan tartotta magát az RMDSZ programjához. Érthetetlen számára, miért bélyegzik radikálisoknak azokat, akik a szövetség programját következetesen képviselik, háromszintű autonómiát akarnak. - Tőkés László nyolc pontban foglalta össze javaslatait. Elsőként sürgette, hogy a kongresszus "utólagosan, tételes formában" fogalmazza meg igényeit a román kormánnyal szemben, és ezekről román-romániai magyar kerekasztalt javasolt. Az Európa Tanács elsietetten megszüntetett felügyelete helyébe az RMDSZ-nek kellene gondoskodni a kisebbségi jogok helyzetének monitorizálásáról. Javasolta továbbá, hogy az RMDSZ szervezzen új magyar-magyar csúcstalálkozót, támogassa a titkosszolgálati dossziék megismerésének lehetővé tételét, több javaslatot tett az anyanyelvű oktatásra, így a Sulyok István Református Főiskola egyetemmé alakítására, a Bolyai Tudományegyetem maradéktalan helyreállítására. Tőkés László püspök hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-nek "gyökeresen változtatni kell" tanügyi politikáján. Sürgette az RMDSZ belső választásának megtartását, az autonómia-statútumok elkészítését és azt, hogy az RMDSZ lépjen fel az egyházi ingatlanok visszaadása érdekében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6., Markó Béla beszámolójának teljes szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./ A második napon, okt. 4-én a kongresszuson pontról pontra szavazva elfogadták a szervezeti szabályzat módosítását. A vitában a központosítási és a decentralizálási szándék ütközött egymással. A módosítás szerint a kormányba lépésről, a kilépésről a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ dönt, a miniszterek kinevezéséről és visszahívásáról az ügyvezető elnökség javaslata alapján az Operatív Tanács, a prefektus jelölése és a döntés a területi szervezetek hatásköre. Kincses Előd, aki az 1990-es márciusi eseményekig Maros megyei RMDSZ-vezető volt, majd az alaptalan vádak miatt Magyarországra kényszerült, többpontos javaslatot terjesztett elő arról, hogy az RMDSZ igényelje Románia főügyészétől - többek között - az 1946 és 1990 között hozott, azóta törvénytelennek minősített politikai ítéleteket követő vagyonelkobzások tekintetében a főügyész éljen a semmisségi fellebbezéssel, állítsák bíróság elé azokat, akik bűnösek az 1989. decemberi gyilkosságokban és bántalmazásokban, tisztázzák a titkosrendőrség szerepét az 1990. márciusi marosvásárhelyi eseményekben, továbbá rendeljenek el nyomozást a nyilvánosan törvénybe ütköző kijelentéseket tevő politikusok ellen. Kincses Előd javaslatát a kongresszus elfogadta. - A kongresszus végül Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyolcpontos javaslatából ötöt átvett és az SZKT feladatává tette részletes kidolgozásukat. Ezek a következők: román-romániai magyar párbeszéd intézményes kereteinek létrehozása, a kisebbségi jogsértések nyomon követésének intézményesítése, a magyar-magyar csúcstalálkozó folytatása, a Securitate dossziéinak megismerése, a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola egyetemmé fejlesztése. Az elfogadott pontokból kimaradt az, hogy az RMDSZ kongresszusa utólag fogalmazza meg elvárásait a kormánnyal szemben. - A kongresszus foglalkozott Szőcs Géza fellebbezésével, amelyet az SZKT tavaszi ülésén elfogadott, őt alapítványi pénzek kezelésével kapcsolatban elmarasztalta. Szőcs Géza új dokumentumot nyújtott be. A bizottság az idő rövidsége miatt nem tudta megvizsgálni az okmányokat, ezért átadták az RMDSZ ügyvezető elnökségének, amely három hónapon belül befejezi a vizsgálatot és dönt arról, hogy az igazságügyi hatóságokhoz fordul-e ebben az ügyben. - A kongresszus - a Bihar megyei RMDSZ javaslatára - elítélte a lakosságcsere gondolatát, Meciar szlovák miniszterelnök javaslatát, és szolidaritását fejezte ki a szlovákiai magyarsággal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7.. Kincses Előd javaslatáról: /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 9./
1997. október 31.
Remény van arra, hogy megnyílnak a bukaresti levéltárak magyar történészek előtt, akik az 1956-os forradalom romániai vonatkozásait kutatják - jelentette ki Hegedűs B.András, aki az 1956-os Intézet /Budapest/ egyik vezetőjeként okt. 31-én fejezte be tárgyalását Bukarestben. Fogadta Zoe Petre asszony, Emil Constantinescu államelnök főtanácsadója is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1-2./
1997. december 4.
Az "Atac la persoana" (Személy elleni támadás) című román antiszemita hetilap dec. 2-i száma zsidó származású román közéleti személyiségek névsorát és fényképeit közölte, miközben hasábjain spekulánssággal, terjeszkedési politikával és szektánssággal vádolta a zsidóságot. A címlapján sárga csillaggal megjelent hetilap 200, feltehetően zsidó újságíró, politikus, író, művész és üzletember nevét tette közzé. A lap szerint a listán szereplő személyek az "irányító, kulturális és gazdasági hatalom minden szintjére beszivárogtak". "A zsidó expanzionizmus, amely hosszú uzsoraháborújában a társadalmi, gazdasági és kulturális rendszert ostromolta, megerősítette stratégiai fontosságú pozícióit a különböző államokban" - írja a lap, amelynek antiszemita megnyilvánulásait Emil Constantinescu román elnök már korábban elítélte. A listán többek között szerepel Victor Babiuc védelmi, Adrian Severin külügy-, és Ulm Spineanu volt reformügyi miniszter, valamint Petre Roman, a szenátus elnöke, és Zoe Petre, Emil Constantinescu elnök egyik tanácsadója. Mihai Antonescu, a hetilap főszerkesztője elmondta, hogy igyekeztek olyan zsidó személyiségek nevét közzé tenni, akik kevésbé ismertek. Dorel Dorian, a romániai zsidó nemzeti kisebbség parlamenti képviselője az eset kapcsán kijelentette: a védekezés csak az antiszemiták malmára hajtaná a vizet, akik a félelem légkörét igyekeznek megteremteni az országban. - Romániában nincs sajtótörvény, ami a fajgyűlölő, sértő, vagy trágár tartalmú írások megjelentetését megakadályozná. Az igazságügyi hatóságok a büntető törvénykönyv rendelkezései alapján azonban mégis eljárhatnak ezekben az esetekben. /Sárga csillagos lap névsora. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./
1997. december 19.
Orbán Árpád, a Kovászna Megyei Tanács elnöke és Gazda László, a megye alprefektusa meghívta Emil Constantinescu államelnököt, hogy látogasson el Kovászna megyébe, szerezzen személyes tapasztalatot arról, miként élnek együtt békében és jó megértésben a megye magyar és román lakói. A meghívást Zoe Petre asszony, az államfő politikai főtanácsosa közvetítésével juttatják el Emil Constantinescu elnöknek, aki hivatalba lépése előtt, ezelőtt három évvel járt a megyében, amikor jelen volt a bálványosi ifjúsági fórumon és megtekintette az illyefalvi KIDA központot is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 19., 1179.sz./
1998. április 22.
A Reuter hírügynökség múlt évben végzett felmérése a Nagy-Románia Pártot nyíltan antiszemita pártnak minősítette /valamivel burkoltabb az Egységpárt is hasonló/, azóta újjászületett a Legionárius Mozgalom, hangja fölerősödött, főleg amióta az élén ortodox papok jeleskednek. A Legionárius Mozgalmat 1995 júliusában bejegyezték a bukaresti bíróságon. Vannak román történészek, akik megpróbálják letagadni azt, hogy valaha zsidóüldözés volt Romániában. Azt sem fogadják el, hogy a második világháború alatt 800 ezer romániai zsidó vesztette életét a haláltáborokban. A Vasgárdából megmaradottak /az Olaszországban élő C. I. Dragan anyagi támogatásával/ új tagokat toboroznak, élükön Serban Suruval, aki főiskolákon fejti ki népszerűsítő tevékenységét. A nyíltan antiszemita hetilap, az Atac la persoana mintegy kétszáz zsidó származású román nevét közölve, akik - a lap szerint - "az irányító, kulturális és gazdasági hatalom minden szintjére beszivárogtak". Köztük van Petre Roman pártelnök, Victor Babiuc volt védelmi miniszter, Zoe Petre elnöki tanácsos és Ulm Spineau. Egymás után láttak napvilágot antiszemita könyvek is. Traian Romenescu Marea conspiratie evreiasca vagy Radu Theodoru Nazismul sionist című munkája. /Veres József: Antiszemitizmus: ha nincs, miért van? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./
1998. április 24.
A bukaresti magyar nagykövetségen bemutatták a Dacia Kiadó /Kolozsvár/ által Göncz Árpád műveiből, Anamaria Pop fordításában megjelent román nyelvű válogatást. A bemutatón megjelent Zoe Petre asszony, Emil Constantinescu elnök tanácsosa és Alexandru Paleologu szenátor, történész is. Laurentiu Ulici, a Romániai Írók Szövetségének jelenlegi, illetve Mircea Dinescu költő, a szövetség volt elnöke méltatta a Göncz Árpád munkásságát. Jelen volt és beszédet mondott Pomogáts Béla, a Magyar Írók Szövetségének elnöke, Gálfalvi Zsolt, az A Hét hetilap főszerkesztője, a Romániai Magyar Írók PEN Clubjának elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./
1998. május 15.
Funar terve szerint a román és angol nyelvű szöveg "Alexandru Petrovici magyarosított nevű szerb költő" kolozsvári tartózkodására emlékezik. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete tiltakozott, az akciót törvénytelennek titulálva, mivel nincs arra vonatkozó helyi tanácsi engedély, és "etnikumközi konfliktusokra" való uszítással vádolta Funart. Razvan Popescu kormányszóvivő nyilatkozatában a "valóságtól elrugaszkodónak" nevezte a polgármester kezdeményezését. A lap szerint Alexandru Farcas felszólította Funart, hogy mondjon le szándékáról; Zoe Petre elnöki tanácsos pedig telefonon tájékozódott a prefektustól, aggodalmát fejezve ki egy új konfliktusos helyzet kialakulása miatt. /Petőfi emlékét gyalázó tábla a Biasini Szállón. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./
1998. június 26.
Az RMDSZ vezetői megbeszélést folytattak Emil Constantinescu államfő főtanácsosával, Zoe Petre asszonnyal. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője kifejtette: a találkozó kapcsolatban állt a Szövetségi Képviselők Tanácsának hét végi kolozsvári tanácskozásával, amely a szenátor szerint "végelszámolást" hozhat a az RMDSZ és a koalíciós partnerei között az eddigi beváltatlan ígéretek kapcsán, pontosabban, az egyházi és közösségi javak visszaadásával, valamint az önálló magyar egyetem újraindításával kapcsolatban. Verestóy elfogadhatatlannak nevezte, hogy az egyezséget a koalíciós partnerek minden nap másképpen próbálják magyarázni, és leszögezte: amennyiben nem történik előrelépés, akkor nem az RMDSZ fog kilépni a kormányból, hanem "a koalíció távolodik el a szövetségtől". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
1998. július 2.
Zoe Petre asszony, Emil Constantinescu román államfő politikai főtanácsosa júl. 2-i sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy az elnök július 14 és 21 között sorra kerülő amerikai látogatása hivatalos jellegű, amelyben egyes elemek még ezt a minősítést is meghaladják. A tisztázásra az adott okot, hogy egy lap kétségbe vonta ezt és azt írta, hogy a látogatás "leértékelődött". Zoe Petre azt hangsúlyozta, hogy éppen ellenkezőleg: megnőtt a látogatás jelentősége azáltal, hogy Constantinescu elnöknek Clinton elnökkel és a kormányzat különböző képviselőivel való találkozókon kívül lehetősége lesz arra is, hogy az amerikai kongresszus két házának együttes ülésén is beszédet mondjon, mely utóbbira román államfőnek először nyílik módja. Egy román napilap közelmúltban azt sürgette, hogy Constantinescu elnök amerikai látogatásán a Fidesz magyarországi győzelme és az RMDSZ "radikalizálódása" nyomán vesse fel a "magyar kérdést". Zoe Petre asszony hangsúlyozta: ez a téma közvetlenül nem szerepel a washingtoni megbeszéléseken, és nincs is miért szerepelnie, mivel, mint mondotta: "Románia mint állam, saját kezdeményezéséből és konkrét akciókkal rendezte kapcsolatait minden szomszédjával és elsősorban Magyarországgal. Mindkét részről igen nagy nyitottság mutatkozott az alapszerződés megvalósítására, és a mai román-magyar megbékélésnek nevezett folyamat fejlesztésére, és nem gondoljuk, hogy a jelenlegi pillanatban valaki másnak kellene beleszólnia a jól megszilárdult kapcsolatokba. /Constantinescu amerikai látogatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4-5./
1998. július 14.
Júl. 14-én Washingtonba indult Emil Constantinescu elnök, akinek személyében először tesz hivatalos látogatást az Egyesült Államokban az 1989. decemberi fordulat után román államfő, bár Ion Iliescu volt elnök kétszer is járt a Fehér Házban. Az elnököt az utazásra elkíséri Andrei Plesu külügyminiszter, Victor Babiuc védelmi miniszter, aki előzőleg keresztülvitte, hogy a kormány jóváhagyja az amerikai Bell Textron céggel kidolgozott 1,5 milliárd dolláros üzletet, a román hadsereg Brassón gyártandó 96 amerikai Dracula helikopterre vonatkozó rendelését és Daniel Daianu pénzügyminiszter, aki viszont ellenzi az elgondolást. Az elnök kíséretben van továbbá Traian Basescu közlekedési miniszter, Sorin Dimitriu privatizálási miniszter, Horia Ene, a tudományos kutatás minisztere, Zoe Petre asszony, az államfő politikai főtanácsadója és több más elnöki tanácsos, a parlament több tagja, köztük az RMDSZ részéről Eckstein Kovács Péter kolozsvári szenátor, számos fontos gazdasági vezető, szakember. A program kiemelkedő pontjai a kongresszus tagjai előtt mondandó beszéd és a Fehér Házban júl. 16-án Clinton elnökkel sorra kerülő találkozó mellett a Pentagonban teendő júl. 17-i látogatás, valamint a Világbank elnökével való találkozó és több amerikai nagyvállalatnál teendő vizit. Washington után San Franciscóba és Chicagóba is ellátogat a román államfő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./
1998. július 15.
Júl. 19-26. között Tusnádfürdőn kerül sor a Bálványosi Nyári Egyetem IX. kiadására. Az idei rendezvény címe Közép- és Kelet-Európából Európába, szervezői a budapesti Pro Minoritate Alapítvány, a bukaresti Alapítvány a Pluralizmusért és a kolozsvári Jakabffy Elemér Alapítvány, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal együttműködésével. A rendezvény támogatói között vannak a budapesti Fidelitas és Democracy After Communism alapítványok, a Friedrich Naumann Alapítvány, a Kassai Carpatiian Alapítvány, a New-York-i Magyar Emberi Jogi Alapítvány (HHRF), valamint a kolozsvári EASY és a csíkszeredai FIAD alapítványok. A rendezvény fő témája ezúttal is a román-magyar partneri kapcsolatok, a nemzeti kisebbségek és a többségi nemzet közötti együttélés kérdésköre, a román és magyar kultúra összefonódása, de szó lesz az ifjúság sajátos kérdéseiről, az anyanyelvű oktatás és a multikulturalitás összefüggéseiről, a privatizáció és reform romániai és magyarországi tapasztalatairól és alternatíváiról. A nyári egyetemre illusztris romániai, magyarországi, svájci és USA-beli személyiségeket, politikusokat, egyetemi tanárokat, politológusokat, írókat és történészeket hívtak meg a szervezők. Többek között előadást tart, vagy moderátorként vezeti a vitát Radu Vasile, Orbán Viktor, Zoe Petre, Németh Zsolt, Markó Béla, Tőkés László, Gabriel Liiceanu, Andreas Oplatka, John Fox, Renate Weber, Gabriel Andreescu, Andrei Marga, Szőcs Géza, Kelemen Hunor, Tokay György, Birtalan Ákos, Crin Antonescu, Adrian Severin, Horia Rusu, Smaranda Enache, Kötő József, Mona Musca, Kónya-Hamar Sándor, Toró T. Tibor, Mátis Jenő, Szász Zoltán, Pálinkás József, Egyed Ákos, Razvan Ungureanu, Pete István, Ioan Muresan és mások. A kulturális rendezvényekre meghívták többek között Mircea Tomát, Florin Calinescut, Kállay-Molnár Pétert, Sebő Ferencet és Selmeczy Györgyöt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 17., 1305. sz./
1998. július 25.
A bálványosi nyári szabadegyetem zárónapján - a zsúfolt program miatt késve - Orbán Viktor miniszterelnök Zoe Petre elnöki tanácsossal és Markó Béla RMDSZ-elnökkel folytatott kötetlen eszmecserét. A bálványosi hagyománynak megfelelően Orbán Viktor trikóban tartotta meg előadását. A vitát Andreas Oplatka külpolitikai elemző, a Neue Zürcher Zeitung című svájci lap munkatársa vezette. Orbán Viktor egyebek között kijelentette: azzal, hogy az ország már de facto, jövő áprilistól pedig de jure is a NATO tagja, a magyar állampolgároknak nem kell többé aggódniok külső forrásból fakadó személyes vagy vagyoni fenyegetettség miatt. Ezt a folyamatot "az első szabadon választott magyar miniszterelnök, Antall József indította el az úgynevezett reorientációs külpolitika keretében 1990-ben". Arra semmiféle szabály nincs, hogy Magyarország és a többi, EU-ba belépő ország pontosan milyen alapon, mekkora forrásokat kap az unió központi költségvetéséből, ez a tárgyalóasztal mellett elért pozíció kérdése. "Azzal kell számolni, hogy a csatlakozásra jelentkező országok felvétele időben különböző hullámokban történhet meg. A magyar külpolitikának és az Erdélyben élő magyar közösségeknek ezzel a ténnyel mint realitással kell számolni. Ez rendkívüli, új helyzet a magyar közösségek számára, akár a magyar állam határain belül, akár azon kívül élnek. Ennek kezelésére ez idáig nem született a szomszéd államokkal kormányzati szinten is egyeztetett stratégia". A román államfővel és miniszterelnökkel egyetértettek abban - mondta el Orbán -, hogy a kérdést kezelniök kell, és ennek módját is közösen kell kialakítaniok. A NATO-hoz és az Európai Unióhoz való tartozása révén az elkövetkező évek Magyarország tartós fölértékelődésének évei lesznek. A szomszédoknak úgy kell számolniok vele, mint mostani súlyát néhány éven belül jelentősen megnövelő állammal, amely ezt az erősödést nem a szomszédos országokkal szembeni fölértékelődésnek tekinti, hanem a velük való együttműködésre is fel akarja használni" Zoe Petre az elnöki hivatal és a román politikai vezetés nevében kijelentette, hogy osztja a magyar miniszterelnök által kifejtett bátor és világos gondolatokat. Felszólalásában a két országban most kormányon lévő demokratikus erők alapvető kötelességének nevezte a kétoldalú együttműködés építését, amely lényeges eleme a térség stabilitásának, és ténylegesen megnyitja Nyugat-Európát a másik Európa felé, amely így nemcsak kulturálisan, hanem intézményesen is a földrész integrált részévé válik. Zoe Petre támogatta egy romániai állami magyar egyetem létrehozását. - A kétoldalú kapcsolatépítés eredményei között kiemelten szólt Zoe Petre a magyar félnek a romániai magyar kisebbség irányában megnyilvánuló kitartó gondoskodásáról, amelyet a Romániával való együttműködés egyik formájaként értékelt. A schengeni egyezménnyel kapcsolatos távlati gondokról szólva, a romániai magyaroknak biztosítandó kettős állampolgárság vagy vízumkedvezmény tekintetében felvetett javaslatokra utalva Zoe Petre rámutatott: elképzelhetetlen, hogy egy ország polgárait két kategóriára osszák a szabad mozgás tekintetében. Ez mélyrehatóan megrontaná a többség és a kisebbség viszonyát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./ Az előadások után Orbán Viktor kérdésekre válaszolt. Az egyetemmel kapcsolatban a következőket mondta. A mai napon a romániai magyar egyetemről formabontónak is nevezhető beszélgetést folytatott Radu Vasile miniszterelnökkel. (Mint mondta, kettejük alkatához jobban illik, ha nem diplomáciai nyelvezetet használnak, hanem érdemben próbálják megközelíteni a kérdést.) Itt van a magyar nyelvű egyetem ügye. "Szégyen, ami az utóbbi időben történt." Mégiscsak az a helyzet, hogy a hatvanas évekig volt magyar egyetem Romániában. "Ha elkezdünk arról beszélni, hogy a multikulturális értékesebb-e, mint az egynyelvű, akkor soha az életben sehová sem fogunk eljutni." Ezután feltette a kérdést: akkor most merre haladunk időben, előre vagy hátra? Orbán kifejtette, arra lenne szükség, hogy a román fél eldöntse: elfogadható-e számára egy tisztán magyar egyetem működése Erdélyben, leginkább Kolozsváron. A magyar miniszterelnök szerint jó lenne, ha a kétoldalú vegyes bizottságban elindítanák a kisebbségi ügyekkel foglalkozó albizottság munkáját és ennek keretében - abban a szellemben, ahogy érdemben eszmecserét folytatott román partnerével - elkészülne az egyetem ügyével kapcsolatban egy problémakatalógus, és meghoznák a szükséges döntéseket vagy ilyen, vagy olyan irányban, világos helyzetet teremtve. A jelenlegi állapot olyan konfliktussal terheli meg a román-magyar viszonyt, aminek nem kellene megterhelnie - fejtette ki a kormányfő. Orbán elmondta, hogy a megoldáshoz felajánlotta a magyar kormány segítségét minden értelemben, de egyben azt is leszögezte, hogy a maga részéről teljesen legitim ügynek tartja a romániai magyarság igényét a saját, önálló oktatási rendszerre az óvodától az egyetemig. Ez mindenütt Európában jogos igény, amellyel szemben nagyon nehéz kifogást emelni. A romániai magyaroknak megfelelő garanciákat nyújtó megoldás nélkül nem képzelhető el kiegyensúlyozott román-magyar kapcsolatrendszer, viszont a megoldás létrejöttével minőségi szempontból teljesen új szakasz nyílna a kétoldalú kapcsolatok történetében - mondta a miniszterelnök, aki hangsúlyozta: nagyon bízik az előrelépésben. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./ Egy kérdésre válaszolva Orbán Viktor miniszterelnök Tusnádfürdőn a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ további szerepéről beszélt. A magyar államigazgatást radikálisan átalakítják. A HTMH bekerül a külügyminisztérium rendszerébe. Ezzek semmi nem csorbul meg, semmi nem vész el. A "HTMH eredményességét az szabja meg, hogy ki Magyarország miniszterelnöke, milyen pártot képvisel, ki a külügyminiszter, és hogy nemzeti érzelmű a doktrína, amelynek alapján működik a külügy." /Orbán Viktor a Határon Túli Magyarok Hivataláról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./
1998. július 28.
Petre Roman, a koalícióban részt vevő Demokrata Párt elnöke, aki a szenátus elnökeként az állam második közjogi méltósága, júl. 26-án Aradon kijelentette: mindig ellenezte a Bolyai Tudományegyetem újraindítását. Petre Roman bírálta Zoe Petre asszonynak, Emil Constantinescu államfő politikai tanácsadójának Tusnádfürdőn tett nyilatkozatát, miszerint pozitív döntést kell hozni a magyar nyelvű egyetem ügyében. Véleménye szerint az új magyar kormánynak realistának kell lennie, és vissza kell térni arra az útra, "amelyen a magyarországi kormányváltás előtt haladtunk." /Petre Roman továbbra is ellenzi a Bolyai Egyetemet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./
1998. július 28.
A kormánykoalíció beteg, lényeges ügyekben cselekvésképtelen, figyelmeztetett a Romániai Magyar Szó munkatársa. Az új magyarországi vezetők /"fiatal demokrata barátaink"/ nem veszik észre, hogy a romániai kormánykoalíció nem az, aminek ők álmodják. Abban ugyanis a posztkommunista, a Petre Roman vezette szervezet a kisebbik koalíciós partner. De ez az egységesebb, a keményebb mag. Jellemző, hogy miközben Zoe Petre elnöki tanácsadó elismeri a magyar egyetem szükségességét, Petre Roman Aradon kijelentette: sohasem értett egyet a magyar egyetem létesítésével, mert az szeparatizmus. Mindezt azután mondja, hogy tavaly aláírta azt a protokollt, amelyben az egyetemlétesítés joga szerepel, akárcsak a nemzetiségi anyanyelvű oktatás teljes vertikuma. Petre Roman tehát ugyanúgy nyilatkozik, mint a neokommunista Iliescu vagy C. V. Tudor, Gheorghe Funarról nem is beszélve. Orbán Viktor csak bárányokkal találkozott, nem vette észre, hogy farkas is van az akolban. /Zsehránszky István: Közelednek a választások? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./
1998. július 29.
Zoe Petre elnöki tanácsos az Adevarulnak adott interjújában leszögezte, hogy a magyar egyetemmel kapcsolatos álláspontja egyéni vélemény, nem fejezi ki Emil Constantinescu elnökét. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./ Az RMDSZ kivételével a parlamenti pártok elítélik Zoe Petre kijelentését egészen addig, hogy a parlament belügyeibe való beavatkozásnak tekintik, írta az Adevarul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./
1998. július 29.
A nacionalista román pártok már júl. 27-én kampányt indítottak Orbán Viktor miniszterelnök ellen. Az Ion Iliescu volt államfő vezette legnagyobb ellenzéki párt, a Társadalmi Demokrácia Pártja közleményében a hatóságok felelőtlen és nemzetellenes magatartásának minősítette azt, hogy elfogadták és bátorították Orbán Viktor pökhendinek nevezett magatartását és beavatkozását Románia belügyeibe. A párt felszólította Emil Constantinescu államfőt és Radu Vasile miniszterelnököt, hogy "ítéljék el nyilvánosan elfogadhatatlan állításai miatt a magyar miniszterelnököt, aki odáig merészkedik, hogy ultimátumokat adjon a román kormánynak". A párt azt is kérte, hogy az államfő fejtse ki nyilvánosan álláspontját főtanácsosának, Zoe Petre asszonynak nyilatkozatával kapcsolatban. A közlemény szerint "meg kell állítani azt a folyamatot, amelynek révén Erdély Románia és Magyarország társszuverenitási övezetévé alakul, és lehetővé teszi a budapesti kormánynak, hogy beavatkozzék Románia belügyeibe". A Nagy Románia Párt közleményében követelte, hogy nyilvánítsák Orbán Viktort nemkívánatos személynek Románia területén. A közlemény szerint Orbán Viktor ultimátuma arra vonatkozott, hogy ha októberig nem hagyják jóvá a magyar egyetemet, nincs miről tárgyalni. /Ezt a félreértelmezett fordítást már a helyszínen helyesbítették./ A közlemény elítélte Zoe Petrét, aki támogatta a magyar egyetem szükségességét, és követelte lemondását, felszólította továbbá a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ és a Külföldi Hírszerző Szolgálatot, vizsgálja meg, honnan származik a pénz, amelyet az RMDSZ a nyári egyetemre felhasznál. A Román Nemzeti Egységpárt állásfoglalása szerint a bálványosi szabadegyetem "román- és nemzetellenes jellegű". "Az RNEP sohasem fogja elfogadni egy állami magyar egyetem létrehozását Románia területén". Kritizálta a magyar kormányfő tevékenységét a kormányban részt vevő Románia Alternatívája Párt elnöke, Varujan Vosganian is. A Teodor Melescanu volt külügyminiszter által vezetett Szövetség Romániáért Párt is bírálta Zoe Petre állásfoglalását a magyar egyetem mellett. Valeriu Stoica igazságügyminiszter, a Nemzeti Liberális Párt első alelnöke nem ítélte el a magyar egyetem tervét. /A román politikusok Orbán Viktort támadják. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./
1998. július 30.
Mircea Muthu, a Babes-Bolyai Tudományegyetem megbízott rektora és több román rektor-helyettes határozottabb fellépést sürgetett a magyar állami egyetem létesítése ellen. Az egyetem román többségű szenátusa korábban még az új önálló magyar karok létesítését is elutasította és ragaszkodik a "multikulturális" intézmény jelenlegi formájához. Simon Simon rektor-helyettes szerint a magyar egyetem létrehozása Kolozsváron veszélyeztetné a Babes-Bolyai Tudományegyetem stabilitását. Liviu Pop, a jogi kar dékánja szerint Orbán Viktor kijelentései sértőek, beavatkozást jelentenek a román belügyekbe. Az Adevarul összefoglaló cikkben ismertette az RMDSZ kilenc éve folyó harcát a kolozsvári magyar egyetemért és gunyoros aláírással közölte a küzdelemben szerepet játszó személyek tablóját. - Zoe Petre a Cronica Romana hasábjain reagált a támadásokra. Határozottan kiállt a magyar egyetem mellett, mondván, 1918 előtt erdélyi ősei harcoltak a román nyelvű egyetemi oktatásért. /Határozottabb fellépést kérnek a magyar állami egyetem létesítése ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./
1998. augusztus 5.
A Tusnádfürdőn megrendezett tanácskozáson az előadóknak sok kérdésre kellett válaszolniuk. Megkérdezték tőlük, figyelnek-e a csángókra. Zoe Petre elnöki tanácsadó szerint a moldvai magyaroknak is joguk van a védelemre, mert elszigeteltek. Németh Zsolt államtitkár szerint az RMDSZ a moldvai magyarság ügyét is kezeli, s ebben a magyar kormány kötelessége, hogy támogassa őket. Tőkés László kijelentette: a moldvai csángók ugyanabban a helyzetben vannak, mint a Timok-völgyben levő románok: létezésüket sem ismerik el. Azt kell elérni, hogy "a román állam ismerje el a moldvai csángók identitását", olvasható Zsehránszky István rövid összefoglalójában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./
1998. augusztus 7.
Emil Constantinescu román államfő véleménye szerint a magyar nyelvű egyetem létesítésének problémáját "azoknak a szerveknek kell megoldaniok, amelyek illetékesek ebben a kérdésben, mindenfajta beavatkozás vagy közbelépés nélkül" - jelentette ki aug. 7-én a Mediafax hírügynökségnek Petru Berteanu, a román államelnökség kommunikációs kérdésekkel foglalkozó tanácsosa. Az illetékes testületek, fűzi hozzá a Mediafax, a kormány és a parlament. Az elmúlt két hét során a román nacionalista sajtó és több ellenzéki párt egyöntetűen követelte, hogy az elnök határolja el magát politikai főtanácsosának, Zoe Petre asszonynak Tusnádfürdőn magánvéleményként kifejtett, a magyar egyetem létrehozását pártoló álláspontjától. Constantinescu elnök ezzel szemben nem szorgalmazza a magyar egyetem létrehozását, de nem is helyteleníti azt. /MTI/
1998. augusztus 15.
Aug. 14-én Zilahon felavatták Corneliu Coposu szobrát. Az avatáson jelen volt Emil Constantinescu államelnök, Radu Vasile miniszterelnök és Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke is. A sajtóértekezleten Emil Constantinescu elnök kijelentette, hogy nem kíván beavatkozni a magyar egyetemmel kapcsolatos vitába. Õ a multikulturális egyetem híve, elképzelhetetlennek tartja a Babes-Bolyai Tudományegyetem szétválasztását. Az államfő nem volt hajlandó kommentálni Zoe Petre tanácsadó kijelentését, aki Tusnádfürdőn támogatásáról biztosította a magyar egyetemet. Az újságírók kérdésére Radu Vasile miniszterelnök nem adott egyértelmű választ arra, megengedi-e, hogy Marga oktatási miniszter a kormányprogrammal ellentétes nyilatkozatokat tegyen a magyar egyetemmel kapcsolatban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15-16./ Corneliu Coposu 1995. nov. 11-én, 79 éves korában hunyt el, a román ellenzék vezéralakja, a Nemzeti Kereszténydemokrata Párt elnöke volt. Coposu 17 évet ült börtönben..
1998. augusztus 21.
Nem kíván beavatkozni az egyetemvitába Emil Constantinescu elnök, ennek ellenére kijelentette, hogy a multikulturális egyetem híve és elképzelhetetlennek tartja a Babes-Bolyai Tudományegyetem szétválasztását, hiszen ez sértené az egyetem autonómiáját. Constantinescu nem hajlandó kommentálni saját tanácsadója, Zoe Petre véleményét sem, aki Tusnádfürdőn - magánvéleményként - támogatásáról biztosította a magyar egyetemet. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 21./
1998. szeptember 19.
Constantinescu elnök lemondott arról, hogy a Cotroceni-palotába hívja az ellenzéki pártokat megbeszélés végett - jelentette ki Zoe Petre elnöki tanácsos. Az ellenzék ugyanis félreérthetetlenül kifejezte ellenérzését az elnökkel való találkozás puszta gondolata iránt. Emil Constantinescu konzultáció-sorozatot tervezett mind a kormánypártokkal, mind pedig az ellenzékben levő politikai formációkkal. Múlt héten a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, a Román Ökologista Mozgalom, a Románia Alternatívája Párt vezetőivel, kormány-tisztségviselőivel találkozott, szept. 16-án pedig a Nemzeti Liberális Párt képviselői voltak hivatalosak az elnöki palotába. Az államfő jövő hétre várja az RMDSZ-t, és a Demokrata Pártból és a Szociáldemokrata Pártból álló Szociáldemokrata Unió képviselőit. A megbeszélés során az államfő élesen bírálta a KDNPP politikáját, a kormánypártok közti ármánykodást. A Román Társadalmi Demokrácia Pártja tiltakozott az elnök efféle "buzdítása" ellen, és kijelentette: megszakít minden kapcsolatot az elnöki hivatallal. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./
1998. szeptember 22.
Szept. 22-én fogadta Emil Constantinescu államfő az RMDSZ parlamenti frakcióinak tagjait, miután a Demokrata Párt politikusaival találkozott. A véleménycsere fő témáját a koalíciós válságot kiváltó oktatási törvény képezte, jelentette ki a megbeszélés után Markó Béla szenátor, az RMDSZ elnöke. Az RMDSZ csupán azt követeli, hogy a partnerek térjenek vissza a közös kormányzási programban foglaltakhoz. Constantinescu támogatta a kisebbségek nyelvén történő felsőoktatásra vonatkozó törvénycikkely bizottsági újraszavazásának gondolatát. Markó kifejtette, hogy bár a törvényhozás munkájába az elnök közvetlenül nem szólhat bele, véleményére oda kell figyelniük mind a koalíciós pártok vezetőinek, mind pedig a parlament tagjainak. Miután szept. 22-én a képviselőházi bizottság elvetette a szóban forgó cikkely újbóli megvitatását, a magyar állami egyetem létrehozását megengedő szöveget valószínűleg már csak a ház plénuma fogadhatja el. Zoe Petre elnöki tanácsos a Demokrata Párt és az RMDSZ frakcióival lezajlott tárgyalások után kijelentette: a felek megvizsgálták a 2000-ben sorra kerülő választások számba vehető koalíciós lehetőségeit, s arra a következtetésre jutottak, hogy csakis a jelenlegi koalíció pártjai között képzelhető el elfogadható és következetes együttműködés. /Emil Constantinescu fogadta az RMDSZ parlamenti frakcióit. Az elnök támogatja az egyeztetett oktatási törvényszöveg parlamenti elfogadását. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./
1999. február 12.
A NATO további bővítésének esélyeiről rendezett washingtoni tanácskozáson Zoe Petre, a román köztársasági elnök főtanácsadója szenvedélyes hangon érvelt amellett, hogy Románia mielőbb kapjon meghívást az atlanti szövetségbe. A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjában rendezett eszmecserén kelet- európai biztonságpolitikai illetékesek és amerikai szaktekintélyek vettek részt. Zoe Petre kételyét hangoztatta azzal kapcsolatban, hogy akár hosszú évekig el lehet halasztani a NATO- bővítési folyamat további lépéseit. A tanácskozáson William Perry úgy vélekedett, hogy Románia ugyan kielégítő eredményeket ért el a haderő polgári ellenőrzése, a szomszédokkal való viszony rendezése és a közös védelemhez való hozzájárulási képesség fejlesztése terén, ám a két legelső kritérium vonatkozásában - vagyis a demokratikus intézmények működtetésében és a piacgazdasági viszonyok érvényesítésében - még további eredményekre van szükség. Zoe Petre elismerte a piacgazdasággal kapcsolatban elhangzott bírálat jogosságát, de azt vitatta, hogy a demokratikus intézményrendszer nem működik kielégítően Romániában. /Zoe Petre Románia meghívását kéri. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./
1999. április 9.
Zoe Petre, az államfő politikai főtanácsadója ápr. 8-án a rádiónak nyilatkozva kijelentette: a koszovói helyzet román megítélése szorosan összefügg Románia euroatlanti törekvéseivel, tehát ebben a kérdésben az ország nem lehet semleges. A globális semlegesség nem lehet a román külpolitika célja, az ország számára továbbra is az euroatlanti integráció a legfontosabb. /A semlegesség kizárt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./
2001. február 23.
Gabriel Liiceanu kezdeményezésére a Társadalmi Párbeszéd Csoport (GDS) kizárta soraiból Gabriel Andreescu politológust, a csoport egyik alapító tagját. Andreescut Andrei Plesuról tett nyilatkozata miatt közösítették ki. Ismeretes, hogy múlt heti sajtóértekezletén a politológus úgy nyilatkozott: Andrei Plesu és Mircea Dinescu több okból is alkalmatlanok arra, hogy a Szekuritáté irattárát átvizsgáló bizottság tagjai legyenek. Többek közt azért, mert mindketten a Román Kommunista Párt tagjai voltak. Andreescu nem tette hozzá, hogy a két neves személyiséget végül pártellenes megnyilvánulásaik miatt kizárták az RKP-ból, a volt titkosrendőrség pedig nemegyszer meghurcolta emiatt őket. Andreescu kijelentette: nincsenek ugyan bizonyítékai, de az az érzése, hogy 1989 előtt Plesu kollaborált a Szekuritátéval. A GDS sajtóközleményében felháborodásának adott hangot Andreescu nyilatkozata miatt, és szolidaritását fejezte ki Plesuval. - Febr. 21-én a GDS kerekasztalt szervezett az átvilágító bizottság tevékenységéről. Horia Roman Patapievici, aki mind a GDS-nek, mind pedig az átvilágító bizottságnak a tagja, elmondta: hiába háborognak egyesek amiatt, hogy az olyan közismert expártaktivisták, mint amilyen Ion Iliescu, vagy a Ceausecu házaspár "bárdja", Corneliu Vadim Tudor, "tisztának" találtattak, de az irattárban semmiféle terhelő bizonyítékot nem találtak velük kapcsolatban. Patapievici egyetértett Zoe Petre volt elnöki tanácsossal, miszerint ez annak tulajdonítható, hogy az illető dossziékat az érintettek még az átvilágítás megkezdése előtt eltüntették. /Liiceanu kezdeményezésére kizárták Andreescut Panaszkodnak az átvilágítók: nem férhetnek a SIE-dossziékhoz. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./
2001. október 31.
Okt. 30-án több politikai párt és civil szervezet felszólította Adrian Nastase miniszterelnököt azon javaslatának visszavonására, hogy az RMDSZ tagsági könyv szolgáljon a magyar igazolvány kiadásának alapjául. A közös nyilatkozatot a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt, a Szövetség Romániáért, a Parasztpárt, a Jobboldali Erők Szövetsége, a Polgári Szövetség és az Egyetemi Szolidaritás vezetői írták alá. /Nem tetszik. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 31./ Közös nyilatkozatban bírálta az ellenzék azt a módot, ahogyan Adrian Nastase a státustörvény kérdését kezelte. A tavaly novemberben tartott parlamenti választások óta először fogadott el közös nyilatkozatot a kormányzó Szociáldemokrata Párt parlamenti és parlamenten kívüli demokratikus ellenzéke. Az aláírók szerint Nastase indítványa súlyosan megsérti Románia szuverenitását, és megengedhetetlennek tartják, hogy a nemzeti érdek politikai alku tárgyát képezze. Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke bejelentette, pártja állásfoglalást tesz közzé, melyben megfogalmazza azokat a téziseket, amelyekhez Romániának mindenképpen ragaszkodnia kellene a Magyarországgal folytatott egyeztetéseken. Úgy vélte, Adrian Nastase azért tett engedményt a magyaroknak, hogy cserében megszerezze az RMDSZ támogatását a költségvetés elfogadásához. Hasonló hangnemben szólt Emil Boc, a Demokrata Párt alelnöke is. Ezzel szemben mind Victor Ciorbea, a Nemzeti Parasztpárt elnöke, mind Zoe Petre, az Egyetemi Szolidaritás elnöke, mind pedig Serban Radulescu Zoner, a Polgári Szövetség elnöke a Nastase-kabinet más külpolitikai kérdésekben is megmutatkozó következetlenségét bírálta. Victor Ciorbea a Krónikának nyilatkozva elmondta, a Nastase-kormány politikája nyomán Romániának lassan minden szomszédjával meggyűlik a baja. A volt miniszterelnök arra is figyelmeztetett, hogy a szomszédok helyett Bukarest újabban Moszkvával fűzi szorosabbra a szálakat. - A nyilatkozat szövegéből az derül ki, hogy az aláírók tájékozatlanok, demagógiában szenvednek - jelentette ki Cozmin Gusa, a kormánypárt főtitkára. Mint kifejtette, Magyarország két lehetőség közül választhat: vagy figyelembe veszi Adrian Nastase javaslatait, vagy nem alkalmazza a törvényt Románia területén. "Mi csak az esetben fogadjuk el az RMDSZ-tagkönyveket a magyar igazolványok helyett, ha elfogadják a többi javaslatunkat is" - jelentette ki a főtitkár. /Gazda Árpád: Ki Nastasét, ki a státustörvényt támadta. Közös nyilatkozatot fogadott el a demokratikus ellenzék a román "státuspolitikáról" = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./
2002. december 10.
A román jobboldali erők tömörítését kísérelte meg dec. 9-i találkozóján a Népi Kezdeményezés Szövetsége (APA), amelyet több volt kormányzati politikus, civil társadalmi képviselő hívott életre a jelenlegi baloldali hatalom kiegyensúlyozására. A Népi Kezdeményezés tárgyalóasztalhoz hívta a Nemzeti Liberális Pártot, a Nemzeti Parasztpártot, a Jobboldali Erők Szövetségét, a Keresztény Néppártot, valamint a többi kereszténydemokrata és liberális beállítottságú politikai szerveződést, azonban nem kívánják a Román Demokratikus Konvenció (CDR) újraélesztését. Az APA alapító tagjai között található Vlad Rosca, Zoe Petre, Smaranda Enache, és Varujan Vosganian. /Incze Ferenc: Újjászerveződik a jobboldal. = Krónika (Kolozsvár), dec. 10./
